-Szia-mondtam kedvesen az ismeretlen hasonmásomnak.
-Sziaa-szinte csiripelte majd fojtatta-Alice vagyok, láttalak a látomásomban nagyon homályosan de biztos vagyok benne hogy téged láttalak.Nem értem mért jöttem olyan volt mintha valami húzna feléd.
-Én is ezt éreztem-mondtam,majd miután leesett mit is mondott megmerevedtem.-Látomásod volt?-kérdeztem úgy hogy szinte alig mozgott a szám.
-Igen-válaszolta egyszerűen miközben vállat vont.-Miért?
-Hmm..Nem elég hogy hasonlítunk egymásra még a képességünk is ugyanaz.
-Micsoda?-kérdezte elkerekedett szemekkel.-Ez biztos nem véletlen.
Hirtelen megfogta a kezem és vámpírsebességgel húzni kezdett.
-Hova megyünk?-kérdeztem de nem kaptam választ.-Egyébként Lucasnak hívnak.
Egy aprót bólintott , majd még gyorsabban kezdett húzni.Ha nem akartam volna hogy húzzon könnyedén kiránthattam volna a kezem a kezéből, de nem zavart cask az érdekelt hova húz.Ebben a másodpercben 6 vámpír szagát éreztem meg és egy ember szagát, meg kell hagyni elég ínycsiklandozó szaga volt.A másodperc töredéke alatt egy nagy fehér villánál álltunk szemben 6 vámpír és 1 ember aki egy magas bronzos hajú vámpír mögül kukucskált.Egy szőke vámpír előrelépett és köszöntött.
-Szervusz.Carlise vagyok ők pedig itt a családom: Alice gondolom őt már ismered-mosolyodott el majd folytatta jobbra mutogatva.-Esme,Rosalie,Emett,Edward,Bella és Jasper
-Nagyon örvendek-mondtam egy mosoly kiséretében.-Lucas vagyok.
-Mit szólnál hozzá ha bemennékés elmesélnéd hogy keveredtél ide?
-Rendben.-mondtam egy kicsit vonakodva,de azért elindultam Carlise után.
Miután bementünk(szerintem a hátsó ajtón)Carlise egy hatalmas fehér szobába vezetett,gondolom a nappaliba.Mindenki leült a fehér bőrgarnitúrára.Elég izlésesen van berendezve ez a ház.Nagyon tetszik.
-Szóval ,hogy lettél vámpír?
-Hmm.Kb. 20 évvel ezelőtt egy James nevű vámpír változtatott át, fogalmam sincs miért éppen hazafelé sétáltam a foci edzésemről amikor a fák közül rám vetette magát és az erdő másik szélén kötöttünk ki. A következő emlékem az égető fájdalom.Amikor felébredtem hietetlenül erősnek éreztem magam,és megöltem Jamest, apró darabokra téptem szét és elégettem.Amég ember voltam rengeteget olvastam vámpírokról persze nem hittem bennük de szerettem a régi mítoszokat olvasgatni, innen tudtam hogy elkell égetni a vámpírokat.James talán azért változtatott át mert sokat tudtam a vámpírokról.Nem tudom.-vontam meg a vállam.
-Mesélj még magadról.-kérte szelíden Esme,úgy beszélt velem mintha a fia lennék.
-Rendben.Öhm.Öltem embert.-itt lesütüttem a szemem mert egyáltalán nem voltam büszke rá.-De tudtam hogy van más választásom ezért inkább állatokkal kezdtem táplálkozni, nem akartam "szörnyeteg" lenni.-rajzoltam macskakörmöket a levegőbe.
-Hogyan kerültél ide, vagyis miért jöttél éppen Forksba?
-Sokáig jártam a világot és olvastam egy újságban hogy Port Angelesben zavargások voltak, gondoltam utána nézek,meg amúgyis Forks tökéletes hely egy vámpírnak, szinte mindig esős és alig laknak itt háromezren.
-Értem.-mondta Carlise elgondolkodva.-Emlékszel még valamire ember korodból?
-Öhm.Igen.-mondtam és éreztem hogy a fájdalom átjárja a testem.
Miután bementünk(szerintem a hátsó ajtón)Carlise egy hatalmas fehér szobába vezetett,gondolom a nappaliba.Mindenki leült a fehér bőrgarnitúrára.Elég izlésesen van berendezve ez a ház.Nagyon tetszik.
-Szóval ,hogy lettél vámpír?
-Hmm.Kb. 20 évvel ezelőtt egy James nevű vámpír változtatott át, fogalmam sincs miért éppen hazafelé sétáltam a foci edzésemről amikor a fák közül rám vetette magát és az erdő másik szélén kötöttünk ki. A következő emlékem az égető fájdalom.Amikor felébredtem hietetlenül erősnek éreztem magam,és megöltem Jamest, apró darabokra téptem szét és elégettem.Amég ember voltam rengeteget olvastam vámpírokról persze nem hittem bennük de szerettem a régi mítoszokat olvasgatni, innen tudtam hogy elkell égetni a vámpírokat.James talán azért változtatott át mert sokat tudtam a vámpírokról.Nem tudom.-vontam meg a vállam.
-Mesélj még magadról.-kérte szelíden Esme,úgy beszélt velem mintha a fia lennék.
-Rendben.Öhm.Öltem embert.-itt lesütüttem a szemem mert egyáltalán nem voltam büszke rá.-De tudtam hogy van más választásom ezért inkább állatokkal kezdtem táplálkozni, nem akartam "szörnyeteg" lenni.-rajzoltam macskakörmöket a levegőbe.
-Hogyan kerültél ide, vagyis miért jöttél éppen Forksba?
-Sokáig jártam a világot és olvastam egy újságban hogy Port Angelesben zavargások voltak, gondoltam utána nézek,meg amúgyis Forks tökéletes hely egy vámpírnak, szinte mindig esős és alig laknak itt háromezren.
-Értem.-mondta Carlise elgondolkodva.-Emlékszel még valamire ember korodból?
-Öhm.Igen.-mondtam és éreztem hogy a fájdalom átjárja a testem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése